Budapest-München-Koppenhága-Horsens

Sziasztok!

Tudom eddig csak ültem a babérjaimon, de végre eljött az ideje, hogy létrehozzam a blogomat. Egyenlőre elég kezdetleges lesz, de azért majd igyekszem felfejlődni. Mivel már Horsensben vagyok, ezért az elmúlt pár nap történéseit ömlesztve kapjátok meg.

München

Tulajdonképp a megérkezésem napján (aki nem tudná hétfőn éjszakai vonattal mentem és kedd reggel 6-ra értem oda) egészen délig aludtam. Szerencsére "Schwesterherzchen" kijött elém a pályaudvarra, de még így is épp eleget szenvedtünk a csomagokkal. Miután magamhoz tértem elmentünk várost nézni. Sajnos a fényképezőgépem ekkor még nem üzemelt, úgyhogy utolsó nap még egyszer végigmentem mindenen, hogy kedves bloggereim is lássák mindazt, amit én. München nagyon-nagyon szép, de ilyenkor kissé kihalt. És nagyon-nagyon pénzszagú. Ez Németország Genf-je. A piros lámpánál a kocsik sormintája: BMW-BMW-Mercedes-Volkswagen-BMW-Mercedes...vagy valami ilyesmi. Aki nem tudná itt van a BMW-palota (ez a legjobb szó rá) és egy rohadt nagy BMW gyár. A szerdám és a csütörtököm is városnézéssel telt és még így sem láttam mindent. Megnéztük az Olimpiaparkot (gyönyörű rekreációs terület fantasztikus feszített szerkezetű csarnokokkal!), A belvárost, ami főleg a Marienplatz nevű tér köré csoportosul. Elmentem és megnéztem a Deutsches Museumot, ami bár engem annyira nem mozgatott meg, de páran minden bizonnyal lázba jöttek volna tőle. Például (Tádé ez neked szól) három emeleten keresztül voltak kiállítva a különböző méretű repülőgépek, volt két emelet űrtechnológia (Ezt főleg neked Hunor), de volt hajózás, nanotechnológia, atomfizika, elektronika, bányászat, földgáz és kőolaj szóval mindenféle. Gyógyszeriparról is elég kiterjedt részleg volt (Eszter!). De az este volt a legviccesebb. Beültem a Katának egy előadására, amiből egy mukkot nem értettem, mert tele volt ilyen szavakkal, mint "Bedeutungsmuster" meg "legitimiert", ami még oké, de amikor csak ilyen szavakat hallasz másfél órán keresztül az elég fárasztó. A végére már a szavakat értettem, de mondanivaló totál nem jött át. Utána beültünk a München-i Néprajzi Egyesüléssel sörözni. Igen pont olyan volt, mint amilyennek hangzik. Pénteken már egész nap otthon maradtam és még egyszer mindent kipakoltam és bepakoltam (na jó azért egy-két dologtól megszabadultam közben)